Adatgazdaság

Mi az az európai adatpiac és adatgazdaság?

Az európai adatpiac egy olyan tér, ahol a digitálisan létező adatok birtoka és pénzeszközök cseréje történik. Tehát hasonlóan a köznapi értelemben vett piacokhoz itt is a kereslet és a kínálat által diktált feltételek szerinti kapcsolatokról beszélünk azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben az adatok birtokának és azok ellenértékeként adott pénz cseréje történik.

Az adatgazdaság az adatpiacnak a gazdaság egészére gyakorolt általános hatását méri. Tehát az adatgazdaság tágabb területet fed le, mint az adatpiac, mivel az adatok hasznosítása által a gazdaság egészében létrehozott értéket veszi figyelembe.

Adat lehet a szöveg, a kép (álló vagy mozgó), a hang és bármilyen automatikusan rögzített technikai leírás (logok), továbbá ide tartoznak a rögzített tartalmakat leíró egyéb információk (metaadatok) is, valamint a mindezekből levont következtetések. Az adatokkal kapcsolatban sokszor kerül megemlítésre az un. „Big Data” vagy nagy adathalmazok jelensége, amely a világon adott pillanatban, potenciálisan rendelkezésre álló (hatalmas és gyorsan növekvő mennyiségű, változatos tartalmú) összes adatot jelöli. Ezek a nagy adathalmazok többnyire nyers adatként léteznek, tehát azok további feldolgozása szükséges, ahhoz, hogy ténylegesen hasznosíthatóvá váljanak. A feldolgozhatóság szempontjából jelentősége van az adat strukturált (séma szerint felépített adatbázisok) vagy strukturálatlan (séma nélküli, változatos adattípusok) jellegének, mivel előbbit könnyebb, utóbbit nehezebb hasznosítani.

Az adathasznosítás egyik formája a már létező (primer folyamatok során létrejött) adatoknak az újra (szekunder) felhasználása valamilyen gazdasági vagy társadalmi értékteremtés céljából. Ezt a folyamatot az olajiparral, mint természeti erőforrás kiaknázásával szokás párhuzamba állítani. Hasonlóan az olajhoz ugyanis az értékes adatokat is szükséges kitermelni a nagy adathalmazok exponenciálisan bővülő sokaságából, ezeket az adatokat valamilyen számítási teljesítmény által fel kell dolgozni, majd el kell juttatni azokhoz, akik fel tudják azokat használni valamilyen szükséglet kielégítésére, termék előállítására vagy szolgáltatás nyújtására. Az adathasznosítás jelentősége a külvilág adatokon keresztül történő jobb megismerésében és az ismeretanyag magasabb fokú hasznosíthatóságában rejlik.

A technológia fejlődésével és a digitalizáció egyre kiterjedtebbé válásával a kínálati oldal további bővülése várható. A Dolgok Internetéhez (IoT) tartozó okos eszközök (IP alapon kommunikáló, hálózatba kötött eszközök) még több szenzoros adat gyűjtését és egyre hatékonyabb megosztását teszik lehetővé, míg az un. adatosítás (vagyis a korábban adatrögzítéssel nem járó helyzetekben történő adatrögzítési hajlam erősödése) társadalmi trendje tovább növeli azokat az élethelyzeteket, amikben a fejlett társadalmak tagjai magukról és környezetükről adatokat generálnak. A vállalatirányítási/ügyviteli rendszerek kifinomultabbá válásával, valamint az elektronikus közigazgatás elterjedésével az adatok digitális rögzítésének jelensége egyre természetesebbé fog válni mindenki számára, ezzel is duzzasztva a rendelkezésre álló adatállományt.

Fontos azonban az is, hogy a kínálati oldal lavinaszerű növekedése mellett a keresletre is hatással vannak a fenti technológiai és társadalmi folyamatok. Az államok működése az első szervezett emberi együttélések óta információkezelésre épül, és ez a mai napig sem változott. A magánszféra szereplői között pedig soha nem látott jelentőségre tesz szert a hatékonyság növelésének és a megalapozott, gyors üzleti döntések meghozatalának képessége, amit nem kis részben az elmúlt évek globális nehézségei okoznak (például világjárvány, háborúk és pénzügyi válságok, az energiaszektor átalakulása). Ezeket a szükségleteket olyan magasan fejlett, adatalapú és algoritmizált rendszerek megjelenése és elterjedése elégítheti ki, amelyek alapvető működési mechanizmusaiból adódóan adatok feldolgozásával kezdődnek és adatok létrehozatalával végződnek. Ezért az adatalapú megoldások öngerjesztő és exponenciálisan bővülő rendszerének fennmaradása és megfelelő működése megköveteli a bemeneti adatok minőségének javítását, a kimeneti adatok (elsődleges) hasznosíthatóságát és (másodlagos) újra-hasznosítási lehetőségének biztosítását.